Egyre súlyosabb ez a szeretetország

Az Orbán-gyűlölők táborában most mindenki pornós akar lenni, csak mert kiderült, Official The Man egyik önkéntese az volt.

Az infláció lelassulása és egy közelgő válság kombinációja nagy aggodalmat vált ki az óriásvállalatok vezérigazgatói körében: ezáltal ugyanis bezárul a lehetőség a cégek előtt, hogy növekvő költségeiket ürügyként használva emeljék termékeik árait, és nagyobb profitot zsebeljenek be.
Míg a technológiai óriások – mint például a Twitter és a Meta (a Facebook anyacége) – kiábrándító eredményeket közöltek legutóbb, a más iparágban tevékenykedő amerikai vállalatok sok esetben rekordnyereségekről számoltak be az elmúlt év során. Ez arra késztetett néhány közgazdászt és politikust, hogy megvádolják a vállalatokat, hogy a jelenlegi gazdasági környezetet kihasználva emelik az árakat, ezáltal még inkább feljebb pörgetve az inflációt – kezdi elemzését a neves Business Insider portál.
A pénzügyi hír- és elemző portál friss írásában rámutat arra, hogy valóban, az amerikai vállalatok nyeresége nemcsak nőtt az elmúlt évtizedekben, de a koronavírus világjárvány kezdete óta rekordszintekre kezdett felemelkedni. Ezt látványosan megmutatja az alábbi ábra.
A Business Insider hangsúlyozza, hogy ezen kritikai álláspont leginkább a baloldalnál volt népszerű: ahogyan arról a Makronóm is beszámolt Robert Reich – a Clinton adminisztráció volt munkaügyi minisztere – szerint nem a hagyományos értelemben vett inflációs nyomás okozza a napjainkban tapasztalt árszínvonal emelkedést, hanem a túlzott vállalati hatalomból származó „extraprofitok”.
E jelenségre tulajdonképpen néhány független szereplő is rávilágított, közéjük tartozik például Paul Donovan, a UBS bank vezető közgazdásza.
Ezzel szemben vannak, akik az amerikai jegybank – a Fed – kamatemelési monetáris politikáját támogatják, köztük Larry Summers, a Clinton adminisztráció volt pénzügyminisztere.
Az amerikai jegybank – a Federal Reserve – generációk óta a legagresszívebb kampányát hajtja végre kamatemelésekkel az áremelkedések kordában tartása végett. E feltételezés szerint az alapvető gazdasági probléma a szűkös munkaerőpiac – a vállalatok a munkaerő-vadászat keretében nagyobb béreket kínálnak, hogy újabb tehetségeket vonzanak be – ami a bérek emelkedését okozza, ezáltal pedig az árak emelkedését is.
A Fed pedig úgy véli: kamatemelésekkel lassíthatja le a bérnövekedés által okozott inflációt. (A gyorsan erősödő dollár és az olcsó helyi energia (például palagáz mezők) miatt az USA nem küzd az EU-hoz hasonló inflációs nyomással – a szerk.).
Reich-al szemben Summers úgy véli, hogy
Obama egykori gazdasági tanácsadója arra is kitér, hogy egy mély, a munkanélküliségi rátát felhúzó recesszió lenne majd szükséges ahhoz, hogy az Egyesült Államok inflációs stabilitást érjen el.
Ennek fényében a Business Insider arról számol be, hogy míg sok vállalat az elmúlt hetekben erős bevételeket jelentett, a cégvezetők egyáltalán nem örülnének egy közelgő válságnak, hiszen már most is vannak jelei a fogyasztói költekezés lassulásának, ami egyértelműen tovább lassulhat egy recesszió megérkezésével, emeli ki az amerikai lap.
Doug McMillon – a Walmart vezérigazgatója – kiemelte, hogy az infláció fokozatosan hat az üzletlánc ügyfeleire, és különösen azokra, akik a leginkább költségvetés-tudatosak – „ezért arra összpontosítunk, hogy a lehető leggyorsabban csökkentsük költségeinket és árainkat”, emelte ki a vállalatvezető.
Hasonló szellemben nyilatkozott Brian Cornell, a versenytárs Target vezérigazgatója is, aki elárulta, hogy az ügyfelek viselkedését egyre jobban befolyásolta az infláció, az emelkedő kamatlábak és a gazdasági bizonytalanság, aminek eredményeképpen az üzletlánc harmadik negyedévre szóló eredményei alulteljesítettek a várttól.
A Business Insider hangsúlyozza, hogy a Kohl áruházlánc, a General Mills élelmiszergyártó, a ragasztóiról és a Post IT-ről ismert 3M nevű multinacionális ipari konglomerátum, továbbá a Coca-Cola vezérigazgatói mind alátámasztották ezen álláspontokat:
Erre mutat rá a KPMG friss kutatása is, amely a világ legnagyobb vállalkozásainak több mint 1 300 vezérigazgatóját kérdezte meg stratégiáikról és kilátásairól: a tanácsadó óriás rámutat, hogy
miközben tízből heten gondolják úgy, hogy a recesszió megzavarja a várt növekedési kilátásokat.
Hasonlóképpen, a The Conference Board nonprofit kutató felmérése is arra derít fényt, hogy a vezérigazgatói bizalom a negyedik negyedévben a 2008-as világgazdasági válság óta a legalacsonyabb szintre esett: a megkérdezett vezérigazgatók mindössze öt százaléka nyilatkozta azt, hogy a következő hat hónapban a gazdasági feltételek javulására számítanak.
A Business Insider kiemeli, hogy fontos figyelembe venni, hogy a vezérigazgatói pesszimizmussal párhuzamosan az infláció is lelassult – de a korábbi éveket figyelembe véve továbbra is magas maradt. Ennek fényében a Fed készen áll a kamatemelések folytatására, bár valószínűleg lassabb ütemben, mint a tavasszal indult történelmileg is magas kamatemelési ciklus, jelenik meg az elemzésben (az alábbi ábrán az amerikai infláció hosszú távú alakulása látható).
Az infláció enyhülésének azonban nem mindenki örül: az amerikai lap rámutat, hogy a folyamat eredményeképpen a vállalatok nem emelhetik áraikat féktelenül főleg, ha még egy recesszió is közeleg, ami nagy valószínűséggel visszaszorítaná az eddig tapasztalt fogyasztási tendenciát.
Az elemzés továbbá aláhúzza, bizonytalan, hogy a megugró vállalati profitok mennyiben okolhatók a magas inflációért, viszont az infláció lassulásával párhuzamos negatív vezérigazgatói hangulat arra utal, hogy egyes nagyvállalatok profitja is csökkenni fog.
Craig Erlam, az OANDA nevű devizakereskedő vállalat vezető piaci elemzője elárulta a Business Insidernek, hogy
Ez pedig nem feltétlenül jó jel: a Business Insider arra is figyelmeztet, hogy bár a növekvő profittal összefüggő áremelkedések árthatnak a fogyasztóknak, a csökkenő profitok – ha kellőképpen zuhannak – potenciálisan elbocsátásokhoz vezethetnek, mint történt például a Meta és a Twitter esetében.
(Fotó: 123RF)